Tulajdonságok

CAS-szám7440-40-6
PubChem CID23971
Atomsugár170
Atomtérfogat16,7
Atomtömeg[247]
Mezőf
Forráspont2 900
Kompressziós modulus
KategóriaAktinidák
KristályrácstípusHexagonális
Szín
Kovalenssugár-
Sűrűség14,78
Fajlagos ellenállás
Elektronkonfiguráció[Rn] 5f9 7s2
Elektronok száma héjanként2, 8, 18, 32, 27, 8, 2
Elektronegativitás1,3
Elektronok97
Csoportna
Olvadáshőna
Párolgáshőna
Ionizációs energia6,198
Magnetic Ordering
Mágneses szuszceptibilitás
Tömeg[247]
Tömegszám97
Olvadáspont986
NévBerkélium
Neutronok150
Rendszám247
Oxidációs állapotok3, 4
Periódus7
HalmazállapotSzilárd
Poisson-szám
Protonok97
Nyírómodulus
Fajlagos hőkapacitás-
VegyjelBk
Hővezetési tényező0,1
Van der Waals sugár
Young-modulus
Előfordulás a természetben
Gyakoriság a Földönna
Gyakoriság az Univerzumbanna
Bk Berkélium 97 (247) 7 f 97 986.0 [Rn] 5f9 7s2 2 8 18 32 27 8 2 14.0 None Unknown 1.3 {"1":"601"} 601 +3,4 10.0 1 1379 y 1991.y AlphaEmission Solid, Actinide, Radioactive, Synthetic BURK-li-em Synthetic radioactive metal. It has no significant commercial applications. Some compounds have been made and studied. Made by bombarding americium with alpha particles. imXT9QwRzks Berkelium
Mercury was known to the ancient Chinese and Indians and has been found in Egyptian tombs dating back to about 1500 BC.

Alchemists thought of mercury as the First Matter from which all metals were formed.

They believed that different metals could be produced by varying the quality and quantity of sulfur contained within the mercury. A latin hydrargyrum; illetve görög hidro-argürosz, víz-ezüst szavakból 97 1949 Glenn T. Seaborg, Stanley G. Thompson, Albert Ghiorso USA Named after "Berkeley", a city in California, home of the University of California, USA

A higany izotópjai

Standard Atomic Weight

Stabil izotópok

Instabil izotópok

235Bk 236Bk 237Bk 238Bk 239Bk 240Bk 241Bk 242Bk 243Bk 244Bk 245Bk 246Bk 247Bk 248Bk 249Bk 250Bk 251Bk 252Bk 253Bk 254Bk

A higany és legtöbb vegyülete erősen mérgező
A higany az egyetlen szobahőmérsékleten folyékony fém
A higanyt nyomás- és hőmérőkben használták a magas sűrűsége miatt.

A légnemű higanyt higanylámpákban és néhány világító 'neon lámpa' típusban használták.

Higany található a folyékony tükrös teleszkópokban is.

Egyes elektroncsövekben gáz halmazállapotú higany található, ideértve a gyulladókat, a tirrogronokat és a higany íves egyenirányítót is.